Night Life 10.rész Egy jó nap a fiúkkal és egy új barát megjelenése

Markkal el készíttettük együtt a reggelit.Egy csomó fincsi dolgot készíttetünk a fiúknak. Vártuk hogy felébredjenek. Éppen a konyhába voltam mikor hallom hogy az egész horda fut le a lépcsőn.
-Márk....Márk-Hallom Jackson kétségbe esett hangját
-Tessék Jackson?
-Eltűnt
-Ki vagy mi tűnt el?-hajolok ki  konyha ajtaján.
-Eliiii -visít fel akár egy hiéna és nagy irammal nekem vetődik. Az egyik pillanatban még állunk a másikban már a földön fekszem alatta.
-Mi..Történt.. Jackson?-szakadozva mondtam mert nem igazán kaptam levegőt alatta.
-Hát itt vagy nem mentél el nem szöktél el hurrá
-Miért mentem volna el?
-Nem tudom de meg ijedtünk hogy nem vagy mellettünk.
-Értem és az nem tűnt fel hogy Márk sincs?-kérdeztem nevetve
-Jééé tényleg
-Na le esett?
-Le
-Na ja hallottam jó nagy volt
-Tényleg nincs kedvetek el menni a vidámparkba?
-Miért is ne. De ne már szervezetek már be egy lányt is ne egyedül keljen végig szenvednem veletek a napot.
-Rendben fel hívom a húgomat.-mondta Jackson.-pont annyi idős mint te Eli.
-Huuu szuper-mosolyogtam mint a tejbe tök.
-Addig mi készülődjünk.-mondta JB
-Rendben -válaszoltuk egyszerre és mindenki ment a saját szobájába. Így én is azt tettem bár fogalmam sem volt mit kéne fel vennem a mai napra. Annyi biztos volt hogy szoknyát nem kéne végül egy fehér pulcsin egy rövidnadrágon és a derekamra kötött ingre került a választás

A vidámparki ruhám

Amikor készen lettem kopogtattak az ajtómon. Én csak ki kiáltottam egy "nyitva van"-t és máris be bújt az ajtón Jackson fiam Márki kíséretével.
-Jól áll a fehér szín Eli
-Köszi Márk
-Mehetünk hercegnő?
-Persze Jackson. A többiek készen vannak?
-Persze csak rád várunk.
-És a húgod?
-Útközben felvesszük
-Értem és mi a neve?
-Vivien de jobban szereti a Vivit
-Értem szép neve van.
-Igen és ö is szép akár csak én
-Egó bajnok Jackson induljunk még hullám vasutazni is akarok
-Te ..... szereted a hullám vasutat?
-Naná az a kedvencem
-Juhu fel ülünk majd együtt végre valaki aki szereti rajtam kívül nem kell egyedül felülnöm rá
-Örömmel ha foghatom közben a kezed különben nem érezném magam biztonságban.
-Az lesz benne a legjobb rész
-Na akkor induljon a csipet csapat
Indultam ki a szobából az előszoba felé. Nagyon izgultam hiszen most találkozom először Viviennel pardon Vivivel. Kíváncsi voltam arra hogy hogy nézhet ki Jackson tesója. Egy kisebb furgonnal mentünk hiszen végül is 9 emberel megyünk. Én előre ültem Márk mellé és mellettem ül majd Vivi is a fiuk szépen sorban ültek ott hátul. Jb , jb mellet Jackson mellette Jr ők képesek voltak kordába tartani Jacksont. Mögötük Babam mellette Yugyeom és mellette Youngjae. Nem sokat kellet utaznunk hogy fel vegyük Jackson kishúgát. Egyszerűen gyönyörű volt nem erre számítottam az már biztos .

Gyorsan bemutatkoztunk egymásnak út közben és beszélgetünk is. Meg kell mondani elég szimpatikus lány és azt hiszem egy elég hosszú barátságnak nézünk elébe mi ketten. Vivivel elégé el beszélgettük az időt míg oda értünk. Így nem igazán néztük az utat inkább egymással törődtünk. Huu ez lezbisen hangzót. Jeszusmaris még a saját gondolataimtól is kiakadok. De ez most lényegtelen mert megérkeztünk a világ legszuperebb helyére a vidámparkba. Imádom ezt a helyet. Ahogy a gyerekek futkosnak egyik játékról a másikra miközben önfeledt nevetésüket hallod. A romantikázó párokat akik a romantikus csónak úttal mennek és egymáshoz bújva örülnek a másiknak. A szülök boldog tekintetét ahogy nézik éppen cseperedő gyermekük mosolyát az ajándéktól. Ilyenkor mindig azt érzem hogy nincs fájdalom a világban csak az önfeledt boldogság mely át járja az ember kis testrészét egy kis rést sem hagyva maga után. Még ha az a boldogság egy napig is tart akkor is meg éri mert itt nincs szabály csak te vagy és a barátaid és ez a legjobb. Hogy együtt éljük meg ezeket az érzéseket. De ne érzelgősködjünk lépjünk vissza a jelenbe. Körbenézek a társaságon akik tátott szájal bámulják a vidám parkot.Ezen csak mosolygok mert látszik hogy meg csillan a kisgyermek a szemükben. Aki csak arra vár hogy mikor foglalhatja el ezeknek a felnőtt embereknek a testét. De már ezért a látványét meg érte el jönni. Nagyon izgulok azonnal a hullámvasútra szeretnék menni de míg Jackson el van foglalva a látképpel addig nem mehetek sehova. Ezért meg ragadom Jackson kezét és magam után kezdem vonszolni ezzel sikeresen vissza rántva a földre bambuló társamat.
-Hey Eli te meg hova vonszolsz?
-Nem egyértelmű? A hullámvasútra
Jackson nem szólt semmit inkább szuper sebességre kapcsolt így most ö vonszolt maga után és nem fordítva. Szeretünk volna előre ülni az első kocsiba mert ott sokkalta jobb élmény nézni ahogy halad velünk a kocsi. Sikerült is így a legelső kocsiból élvezhettük az utazást. Mint ahogy meg ígérte Jackson meg fogta kezemet mert ugye én nem bízok ezekben a kis biztonsági dolognak nevezett izéknek. A kocsi el indult először egy gyengéd emelkedő és süllyedés jött hogy szokd egy kicsit az érzést. De pár méter után jött a nagy domb ahogy én szoktam hívni. Annyira meredek volt hogy majdnem fűgolegesben állt a kocsi  majd mikor fel értünk a tetejére jött a kedvenc részem a zuhanás és onnantól folyamatosan gyorsítót. Volt olyan rész is hogy fejel lefelé száguldottunk. De mint minden dolognak a földön ennek a menetnek is vége szakadt. Vissza mentünk a többiekhez és Márk egy üveg jég hideg üdítőt adott nekem. Jobb ötlete nem is lehetett volna. De ismertek nem sokáig birok egy helybe a fenekemen ülni így el mentünk Vivivel körhintázni egyet. Hihetetlenül jó volt élveztem az egész körbe körbe karikába dolgot. Mikor vége lett egy kicsit el fáradtam így valami nyugis dologra szeretem volna fel ülni. Pont kapóra jött hogy Márk az óriás kerékre szeretet volna fel ülni így vele tartottam.Beültünk egy fülképe és élveztük egy kicsit a csendet és a látványt. épp a tetején voltunk mikor a szerkezet teljes leállt. De a látvány így is szép volt. Tisztán lehetett látni Szöul tájképét.igaz már besötétedett de nagyon gyönyörű  volt.

Szöul éjszakai látképe

-Huuu ez gyönyörű-ámuldoztam és rá néztem Márkra ö is rám és elmosolyodott én is ezt tetem.

-Ezért szeretem az óriáskereket

-Meg értem. De szerinted meddig leszünk? 

-Valószínű addig amíg helyre nem állítják a hibákat.

-Értem. Örülök hogy veled ragadtam fel-döntöttem a fejem a vállára 

-Én is szeretlek húgi

-Szeretlek bátyó- szeretem Márkot és én is öt mintha a testvérem lenne biztonságban érzem maga mellette. Az óriáskerék újra megindult és szépen lassan mi is le értünk. Lent a többiek vártak minket.

-Jól vagytok?- sietett oda hozzánk Jackson

-Persze -válaszolt Márk 

-Mehetünk kicsit kifáradtam

-Persze Eli induljunk.

-Köszönöm- mosolyogtam rájuk . gyorsan Vivi mellé mentem mert szeretem a társaságát persze a fiúkét is  de most inkább Vivit választottam. JB telefonja csörgött így megálltunk hogy nyugodtan tudjon beszélgetni az illetővel

-Haló...Igen....Jó ott találkozunk csaó-és le is tette- Skacok ma egy kis összejövetelre vagyunk hivatalosak. Lányok van valami szép ruhátok ? 

-Persze -válaszoltuk egyszerre 

-Rendben indulás még rendbe kell szedni magunkat. 

Ezzel el is indultunk gyorsan haza is értünk és én és Vivi  bele vetettük magunkat a készülődésbe. El is készültünk .

Vivi kinézete 

Vivi egy fehér felül kicsit húzott míg alul habos babos ruhát húzott.Míg én egy egyszerű  hosszú rózsaszínt egy ugyan olyan színű övvel. 

Az én ruhám

Amikor kiléptünk a szobámból a fiúk tátott szájal néztek minket.

-Vigyázatok vagy még a végén bele repül valami a szátokba-kuncogtam

-Azt hiszem mehetünk

-Igen mi készen vagyunk

-Az látjuk. Mindenki minket fog irigyelni hogy két ilyen lány velünk jött

-Ugyan ne túlozz-mondtunk egyszerre Vivivel. 

-Nem túlzok induljunk.

Mindenki el indult az ajtó felé majd mikor kiléptünk én és Vivi csodálkoztunk. Ugyanis egy fekete limuzin várt ránk. Csoda szép volt.Az egész utat  végig nevettük. Mikor meg álltunk Fiúk szálltak ki elsőnek hogy segítsenek nekünk kiszállni. Izgatott voltam hiszen soha nem voltam ilyen helyen. Nem igazán tudom hogy egy ilyen eseményen mi illendő és mi nem. Remélem nem okozok a fiúknak csalódást. Minden esetre mindent bele adok hogy a legjobb formámat hozzam ma este. Kiszálltam abból a csodaszép autóból  és a többiek mellé mentem. Sokan vannak kint. De bent is lehetnek néhányan ugyan  is már kint lehetett hallani a bent dübörgő zenét. Márk a kezét nyújtotta felém nehogy elhagyjanak mivel már most lemaradtam tőlük.  El fogadtam a felém nyújtót kezet és szorosan mellette voltam addig míg be nem értünk. Nem hittem volna hogy Márknak ennyi rajongója van. Ugyanis szó szerint le rohamozták kitépték a kezem az övéből és arrébb taszítottak mellöle hogy véletlenül se legyen esélyem meg közelíteni őt. Sikeresen el vesztem és fogalmam sem volt hogy merre lehet a kijárat csak bolyongtam az emberek között mint egy itt szorult lélek. Egyre több fiú nézett, ez nagyon ijesztő volt. Gondoljatok bele. Egy lány akit körül vesz vagy száz idegen fiú és mind rajta legelteti a szemét félelmetes. Ezt a szót tudnám csak mondani a velem történtekre. Hogy miért egem ver a sors ilyen élettel? Azt nem tudom. De elegem van az biztos. Miért nem történik már velem valami normális aish itt dumálok magamba. Meg hülyültem az már biztos. Olyan morbid ez a helyzet. Egyre feszültebb vagyok. Még mindig nem találtam meg senkit a bandából, se Vivit,se Jacksont se senkit.  Hoppá azt hiszem láttam egy ismerős arcot de hogy kit azt nem tudom. Na de mind egy a lényeg az hogy ismerem. Meg indultam abba az irányba ahol láttam utoljára az ismerős arcot. Mikor oda értem elégé elcsodálkoztam mit keresnek ők itt. A bátyám és csapata itt volt ezen a partin. Suga észre vett és egy hatalmas mosolyal az arcán felém tartott hogy üdvözöljön. 
-Szia Eli
-Hello Suga
-Mi a baj? Valami baj van ?Olyan sápadt vagy. 
-Hát ami azt illeti igen.
-Gyere menyünk a többiekhez és ott el mondod lehet valamelyikük tud segíteni. 
-Köszönöm Suga
-Hey semmiség neked bármit. Srácok nézzétek kit  hoztam
-Húgiii
-Szia bátyó. 
-Eli én sajnálom hogy nem figyeltünk rád
-Semmi baj Namjon
-Nos mi is a baj tőrpilla 
-Hát csak az hogy el vesztetem a fiúkat és félek egyedül. Nem láttátok őket?
-Tulajdon képen de láttuk
-Oh és hol?
-Nem rég téged kerestek
-Igazán és merre mentek?
-Arra de ugye nem akarsz utánuk menni húgi?
-De igen. Miért?
-Maradj itt felhívjuk őket hogy itt vagy és hogy jöjjenek vissza. Jó?
-Rendi.De beszélhetek velük én?
-Persze.Tessék.
-Köszi Namjon.
A fülemhez emeltem a készüléket és vártam míg fel nem veszik a  készüléket ez nem sokkára be is következett.
-Hallo- halotam meg Jackson hangát. A bátyámék csak nézték azt hogy mégis ki vette fel nekem a készüléket.
-Ego bajnok Jackson oppa.
-Eli?
-Ki más hív így ha nem én
-Hol vagy te lány.
-A bátyámékkal értem tudnál jönni hiányoztok mellölem.
-Egy szem villantás és ott vagyok
-Thank you oppa 
Ezzel vége szakadt a beszélgetésnek.
-Ego bajnok Jackson oppa?
-Igen így hívom már egy ideje. Miért?
-Csak fura amióta velük vagy valami változott.
-Igen. Mert végre van egy igazi családom
-Ezt megjegyeztük hercegnő- hallottam meg Márk hangját mögülem.
-Nocsak nocsak el engedtek a rajongóid oppa?- kérdeztem cinikusan hogy azért érezze a szeretetem
-Sajnálom de nem tehetek róla hogy ilyen jól nézek ki
-Chhh. Nagyképű
-Tessék hogy mondtad.
-Semmi hagyjuk. Mostantól Jb oppával fogok aludni te ki leszel zárva. Merong-Nyújtottam rá nyelvet.
-Jaj te lány nem engedlek át senkinek arról ne is álmodozz.
-Nem kell át engedni megyek egyedül is- Nevetem el magam.
-Akkor velem fogsz aludni kicsi hercegnőnk.-csillogtak Jb oppa szemei
-Igen oppa -Kacsintottam rá és ettől egy kicsit el pirult. 
-Hey törpe beszélhetnénk?-kérdezte Jimin. Őszintén nem akarok vele beszélni. de én nem vagyok bunkó így hát egy banalitással jeleztem hogy bele egyezek. Kimentünk az épület teraszára ahol egy árva lélek sem volt. Hmm ez érdekesen kezdődik. Jimin felém fordult és bele kezdett a monológjába.
-Eli én sajnálom a múltkorit
- Felejtsd el Jimin én is ezt teszem.
_akkor én már nem jelentek semmit? 
-Nem ezt mondtam de nem fogom a felesleges harmadik szerepét magamra vállalni volt már bajom így is elég. Jelenleg azon vagyok hogy valahogy kitöröljelek innen- tetem a kezem a szívemre -és innen -most a fejemre mutattam 
-Tényleg ilyen mély érzéseid vannak felém?
-Igen de erősen próbálkozom hogy kitöröljelek valahogy készen álljak az új szerelemre ami remélem viszonoznak majd. -Léptem a korláthoz és  a kilátást csodáltam ami innen még szebbnek hatot mint az óriás kereken. Éreztem hogy szorosan mögém lép majd megtámaszkodik mellettem. Fejét nyakhajlatomba hajtja és mélyen be szippantja az illatomat. 
-Kérlek ne tedd ezt velem.
-Nem értem miről beszélsz Jimin, De jobb ha megyek Markék már várnak és én elég fáradt vagyok szóval haza szeretnék menni. -végül el indultam vissza a fiukhoz és Vivihez.
-Nem akarom hogy más öleljen téged, Hogy másnak mond hogy szereted. Nem akarom hogy más mellet aludjál el és búj közel hozzá. 
-Jimin ez mind őzőség. Miért nem gondolsz arra a lányra akivel most együtt vagy- ezzel ott hagytam őt had gondolkodjon egy kicsit. viszonylag hamar megtaláltam a fiúkat. El búcsúztam a  bátyámtól meg a többi fiútól és el indultunk haza hamar át öltöztem és lefeküdtünk aludni Jb oppával. Mivel mind ketten elég fáradtak voltunk hamar el is aludtunk. De álmomban is kísértetek Jimin szavai és el képzeltem egy szebb jövőt ami talán soha nem valósulhat meg.

Night Life 9. Egy új nap kezdete. A múlt béli fájdalmak (+18)

Egy apró fénysugár keltet fel a borzalmas álmomból. Egy új nap egy új érzéssel. Remény  de rég vártalak már. Amint kinyitottam a szemem a fiúk szuszogó arcával találkoztam. Kedves tőlük hogy egész éjszaka mellettem voltak. Óvatosan le fejtetem magamról JB és Márk karját hogy aztán egy hang nélkül keljek ki mellölük. Amint sikerült becsuknom az ajtót a mosdóba mentem és el végeztem a minden napi rutinokat. Ki mentem a konyhába és meglepődve konstatáltam hogy még csak hajnali 3 óra. És mivel nem volt kedvem vissza feküdni hozzá láttam a fiúk regeijének. Azt hiszem ennyivel tartozom nekik ha már be fogadtak engem ide. Szorgosan dolgoztam a reggelin miközben azon gondolkodtam hogy ez alatt a pár napalat rengeteg dolgot tetem ami félre érthető velem kapcsolatban. A düh kirohanásom azon a fogadásom és az hogy majdnem lefeküdtem Jiminnel ez az egész azt hiszem szajhának állított be. Pedig nem vagyok az . Csak túl sokat csalódtam már az életben és az az Elen aki igazán vagyok akinek a gondolatait halljátok el bújt és egy másik énem tört a felszínre hogy védelmezze az igazi valómat. Igen így történt. Nagyon nehéz életem volt. Kiderült hogy a szüleim csak a bátyám Jungkookot akarták és engem nem , azért vált szét a családom mert én léteztem. Aztán pedig az a fiú akit teljes szívből szeretek más lányt szeret. Aztán az is és igen meg osztok egy kis részletet a múltamból megerőszakoltak alig 12 évesen.

~Vissza emlékezés~
Az iskolából haza felé mentem. Minden olyan nyirkos volt. és csúszós. Bár tél révén mit is vártunk. Egyedül sétáltam a haza. A barátnőimet már rég el hagytam. Én laktam a legmesszebb a csapatból. Minden rendben volt addig míg egy szűk sikátorhoz nem értem. Minden félelmetes volt és fura hangokat hallottam. Féltem, rettenetesen féltem . Gyerek voltam még alig 12 éves én még az egészre nem voltam felkészülve. Egy kar megragadott és a sikátor falának nyomott annak a férfinak az ajka az enyémhez ért és be akart törni a nyelvével. Én próbáltam tényleg próbáltam menekülni kiutat találni. Ütöttem, rugdostam de semmi haszna nem volt. Keze le vándorolt a szoknyámhoz és szét feszítette a lábam azonnal belém hatolt. Rettenetes érzésvolt. Sikolthattam  volna de már nem volt elég erőm hozzá ö csak mozgott bennem míg én sírtam és halkan segítségért szóltam. De  senki sem jött. Éreztem hogy valami belém lüktet és az a férfi egy morranással belém élvezett. Majd ott hagyott egyedül. Kis idő múlva képes voltam felállni és haza sétálni. Bár lassan ment de haza értem. Amikor anya meg látót félelmet láttam az arcán. Leültetett és mindent elmeséltem neki. Miután mindent tudott felhívta a rendőrséget akik gyorsan meg is találták az élkövetőt. Megígérték nekem hogy soha egyetlen kislányt sem fog bántani többet az az ember. Egy kicsit megnyugodtam hogy többé már egy lány sem mehet ezen keresztül mint én és boldog voltam.
~Viasza emlékezés vége~

Az emlék hatására újra folyni kezdtek a könnyeim. Még mindig fájt amit velem tett így 7 év távlatából is. Éreztem hogy két kar fonódik a derekamra és meg ölel. megfordultam és a ködfátylak mögül is fel ismertem Márk kedves arcát hozzá bújtam és ö szorosabban tartót.
-Jimin miatt sírsz?- csak megráztam a fejem hogy nem -Akkor? Elmeséled nekem? - erre már bólogattam. mindent el mondtam neki tudtam hogy benne megbízhatok.  Láttam a megdöbbent arcát. Erre még ö sem számított.
-Emiatt nem mutatod meg milyen is vagy igazán? hmm?
-Igen. Azóta a nap óta táncolok és zárom magamba az érzéseim. Készíttetem egy álcát ami megvéd és oltalmaz ezért vagyok olyan amilyen. Ha az akkor nem történik meg akkor én még mindig ugyan az a naiv és törékeny Elen lenék aki voltam anno.
-Nem lesz semmi baj majd mi megvédünk rendben?
-Köszönöm. -csak ennyit tudtam kimondani jól eset hogy valaki vigyáz rám

Night Life 8.rész Hatalmas csalódás

(Ha szabad egy javaslat akkor Christina Aguilera-tól hallgassátok  a Hurt című számát amíg el nem olvassátok ezt a részt )



-Ch soha nem menne veled-mondta ön elégült mosollyal az arcán.  Na várj csak Jimin fog ez még  fájni neked

-Tévedsz igen is vele megyek mert együtt vagyunk

-Igen? Bizonyítsd be

-Rendben- Márkra néztem és ö rám majd én kezdtem el kettőnk közötti távolságot majd meg csókoltam. Jimin arca le dermedt majd hirtelen ki rántott Márk öleléséből  és a szobája felé húzott majd belökött az ajtón és neki nyomot. Erősen tapadt az ajka az enyémre el löktem magamtól majd  ö közel lépett hozzám karjával fogta meg a csípőm homlokát az enyémnek döntötte
-Kérlek ne hagy itt nem tudod mióta várom a percet hogy így álljunk én....én szeretlek nagyon
Ohh istenem mióta várok erre a percre
-Én is szeretlek jimin
Majd Jimin újra meg csókolt  de ez úttal sokkal több érzelmet vitt bele kis idő után pólóm alá nyúlt és végig simított gerincemen kellemes borzongás futott végig egész testemen ezért le vetem a pólóját és ö is az enyém .




De egy pillanat alatt kattant egyet az agyam.
-Jimin állj én..
-Ne Ellen ne most kérlek- döntötte homlokát az enyémnek. Csak kapkodtuk a levegőt egymás elöl. Ez nekem nem megy. Szeretem öt mint még soha senkit és ha ez most megtörténik akkor később jobban fog fájni az elválás. Az a lány öt tekinti Jimin jobbnak csak ö kell neki és hogy a szíve hozzám is húz. Nos az nem számít Hyemin iránti érzéseihez. Ez így is elég fájdalmas nekem. Ha most lefekszünk az maga lenne a pokol számomra. Azt hiszem jó ötlet volt Márkékhoz mennem . Hogy minden nap lássam a párosunk az ....én... bele halnék. Se szó se beszéd el löktem magamtól Jimint és Márkhoz futottam. Azt hiszem ö az egyetlen aki megért. Márk szorosan tartott karjai között és nyugtatóan simogatta a hátam hogy egy picit csillapodjon a zokogásom ami idő közben rám tört.   Soha nem sírtam eddig még ennyire. De hát ezt is meg kell élnem valamikor. Akármennyire sem akartam volna. Azt hiszem kijelenthetem hogy a viszonzatlan szerelem a legrosszabb érzés a világon. Az a tudat hogy te szeretsz és hogy a másik fél nem szeret nem lehet le írni olyan keserédes érzés . Keserü mert nem  kapod meg azt a szeretett amire igazán szükséged van és édes mert meg óvod magad egy hatalmas csalódástól bármennyire is fáj most majd elmúlik. Egyszer majd el múlik ez az érzés. Muszáj el engednem Jimint vagy megörülök. Talán még jobban össze törnék El kell engedned öt Elen muszáj köteles vagy ezt megtenni. Boldognak kéne lenem mert ö is az még ha nem is velem de boldog és ez a fontos.
-Menyünk- mondta Márk majd felkapott és ki lépet velem a szobából mivel nem igazán tudtam mozdulni ezért a karjában cipelt ki. A könnyfátyollom  mögül láttam a bátyám és Jimin na meg a többi fiú aggódó tekintetét. De nem szóltak hozzánk. Az a lány Hyemin meg a büszke örömétől hogy ilyen szinten sikerült összetörnie engem mosolygott. Utálom mert jobb nálam utálom mert szebb nálam.Utálom. Utálom. Utálom.
-Semmi baj én itt vagyok veled-Biztatott Márk és egy kicsit meg nyugodtam igaz még nem olyan régóta ismerem de fontos számomra és az hogy ö legalább mellettem áll felemelő érzés. Márk óvatosan betett a kocsiba és be is kötött majd helyet foglalt a vezető ülésnél . A kocsi motorja fel búgott és el indultunk és mintha az ég is siratna engem el kezdett esni. az ablakon bámultam a kövér eső cseppeket ahogy egyesülve tűnnek el szemem elöl. Nem beszéltünk Márkal egész úton.Ezt szeretem benne hogy tudja mikor mit kell tennie pont a csöndre volt szükségem hogy a gondolataimba merüljek és a szívem legmélyére hogy kiűzzem onnan Jimint. Minél előbb annál jobb. A kocsi már az autó pályán haladt ugyanis  Márkék Szöul külvárosában élnek egy hatalmas telken , egy külön rezidencián. Ez kell most nekem távol leni a város zajától a természet lágy ölén. Azt hiszem megérkeztünk kinyílt a kapu és Márk behajtott  a kapun a többiek már az ajtóban vártak. Most Jacksonnak volt itt az ideje hogy fel kapjon. Gyengéden ért hozzám mintha egy porcelán baba lenék mintha bármelyik pillanatban eltörnék. Talán ez az igazság a szakadék szélén álok és nincs aki vissza húzzon csak idő kérdése és már zuhanok is a mély felé. Borzalmas érzések kavarodtak bennem de boldog is voltam hogy ez a hét fiú teljes mértékben ki áll mellettem és megvédenek  akármi is történjen. Mivel már este volt egy puha ágyba fektetek ami hatalmas volt majd mellém bújtak hogy támaszt adjanak a nehéz időszakban. Nehezen aludtam el de el aludtam igaz sírva ringattam magam álomba de el aludtam. Egyszer ennek az egésznek vége lesz. Egyszer véget ér minden. 

Night Life 7.rész Túl az érzelmeken

-Jó napot kívánok. A nevem Kim Hyuna Elena Nami barátnője vagyok
-Jaj mi örülünk hogy meg ismerhetünk. Jaj kicsim nem is mondtad hogy ilyen szép
-Köszönöm
-Nos nyugodtan vezesd a kis hölgyet körül addig mi fogadjuk a többi vendéget jó szórakozást
-Köszönjük meg lesz apa 
És el mentek mi meg még a távolodó alakjukat néztük végül körbe néztem és bár ne tetem volna ugyan is annyit láttam hogy jimin épp nyalja és falja azt a ribancot. De várjunk csak miért érzek féltékenységet és miért érzek dühöt? Talán áhh az nem lehet vagy mégis beleszeretem Jiminbe



Fogalmam sincs mióta szeretem Jimint de érzem hogy ez nem most kezdődött bennem ahhoz túlságosan is mélyek az érzéseim. Namjonnal oda mentünk a kis pároshoz az a lány úgy nézett rám akár egy gyilkosra pedig ez pont fordítva kéne lenni. 
-Oppa ki ez a lány ?-nézett Jiminre 
-Ö..-nem tudta befejezni mondatot mert én közbe vágtam
-A barátnője vagyok és ha megtennéd hogy le szállsz a pasimról azt nagyon megköszönném
-Fúj de goromba Oppa mond hogy kidobod - akaszkodott Jimin nyakára
-Rendben -Mi most tényleg bele egyezett?
-Te szemét pukkadj meg - megfordultam és könnyes szemekkel futottam el innen út közben meg állitótak Namjon szülei 
-Kedvesem minden rendben?
-Én...Sajnálom 
Nem bírtam senkinek sem a közelében lenni csak el akartam menni. Itt hagyni ezt a világot és az abban romokba dőlt életem amin apró kis ördögök táncolnak vidáman miközben én egyre csak a szakadék közelébe kerülök minden egyes táncmozdulattal. Már fogalmam sincs merre járok épp Szöulban csak járom az utakat miközben a telefonom folyton csörög miközben már szakad az eső . Azt terveztem addig sétálok míg össze nem esek a fáradtságtól. Épp egy lakatlan utca részen sétálok mikor meg áll előttem egy nagy fekete furgon de nem a fiúké azt meg ismerném és ki száll belőle egy vöröses hajú fiú 
-Szia Elen igaz?- bennem a vér is meg fagy honnan a faszomból ismer ez engem ?-Ne ijedj meg a fiúk kértek meg hogy segítsünk téged meg keresni de nem gondoltuk volna hogy a tiltott negyedik eljutsz jó futó lehetsz 
-Tiltott negyed? És a futáshoz vissza térve mostanában gyakoroltam.
-Igen hallottunk róla 
-Igen?
-Aha a fiúk mesélték
-Az jó. Igazából sosem voltam én ilyen
-Milyen?
-Sosem szoktam el futni a gondoktól sosem szoktam sírni de mostanában ez egyre többször van soha sem szeretem bele egyetlen fiúba sem és ez most megtörtént  
-Értem mit szólnál hozzá hogy ha mostantól barátok lennénk és mindent meg beszélnél velem hmm? 
-Tetszik az ötlet kedves?
-Szólíts csak Márknak
-Rendben Márk
Fogalmam sincs miért de éreztem hogy meg bízhatok ebben a fiúban úgy éreztem hogy a lelki társamra találtam ha lehet ilyet mondani. Miközben hazavitt telefon számot cseréltünk és jó alaposan be bugyolált ruhákkal mert ugye elég szépen el áztam. A kocsi megállt a fiúk háza előtt és Márk kiszállt majd ajtót nyitva nekem sétáltunk a főbejáratig. Márk át karolta a vállam és úgy támogatott engem mondhatnám úgy is hogy épp jó energiákat küldött felém . Mikor kinyitottuk az ajtót láttam hogy Jimin haza hozta azt a lányt  éreztem hogy megint könnyes lesz a szemem és gyorsan Márkhoz bújtam és felsőjébe temetem arcom hogy senki ne lássa azt hogy épp egy reménytelen szerelem miatt sírok 
-Chh ribanc -Hallottam meg annak a kis dögnek a hangját
-Ribanc ö ugyan már nem rajta ment végig az egész maffia picinyem -védett meg Márk-Gyere fel megyünk a szobába -súgta oda nekem én csak bólintottam nem tudtam meg szólalni a sírástól. Márkkal fel mentünk a szobába befeküdtünk az ágyba és magához ölelt addig birizgálta hajam amíg teljesen le nem nyugodtam. Ez az ember tényleg tud valamit azonnal meg találta a gyenge pontom mert csak ez tud teljesen lenyugtatni.  Mikor érezte hogy lenyugodtam és látta hogy ö nézem csak el mosolyodott Ohh istenem az a mosoly nem hitem volna hogy így tud mosolyogni 

Márk és az ö mosolya 

Valahogy melegséggel öntött el a tudat hogy ö boldog egymás fekete íriszeibe bámulunk éreztem hogy újra vér vörös a fejem. Márk el kezdte csökkenteni ajkaink közötti 10 centit  már éppen hogy 1 centi választotta el az ajkunkat mikor valaki be rontott az ajtón Az a valaki Jimin volt

-Hozzá ne merj érni Elenához

Márk a szemembe nézett egy percre sem engedve el tekintetem válaszolt Jiminnek

-Miért ne tenném tudtommal te el taszítottad magadtól és mivel én megbecsülöm öt és mert hogy velem fog lakni azt teszünk amit akarunk -hogy miii? velük , vele  lakni bár az még mindig jobb mintha Jimint nézném 

-Ch soha nem menne veled-mondta ön elégült mosollyal az arcán.  Na várj csak Jimin fog ez még  fájni neked

-Tévedsz igen is vele megyek mer együtt vagyunk

-Igen? Bizonyítsd be

-Renben- Márkra néztem és ö rám majd én kezdtem el kettőnk közötti távolságot majd meg csókoltam. Jimin arca le dermedt majd hirtelen ki rántott Márk öleléséből  és a szobája felé húzott majd belökött az ajtón és neki nyomot. Erősen tapadt az ajka az enyémre el löktem magamtól majd  ö közel lépett hozzám karjával fogta meg a csípőm homlokát az enyémnek döntötte
-Kérlek ne hagy itt nem tudod mióta várom a percet hogy így álljunk én....én szeretlek nagyon
Ohh istenem mióta várok erre a percre
-Én is szeretlek jimin
Majd Jimin újra meg csókolt  de ez úttal sokkal több érzelmet vitt bele kis idő után pólóm alá nyúlt és végig simított gerincemen kellemes borzongás futott végig egész testemen ezért le vetem a pólóját és ö is az enyém .

Night Life 6.rész Érzelmek hada

Az út további részén nem beszéltünk mindenki csendben ült én Jimin és Jungkook között foglaltam helyet. A kocsi haladt és lágy ringásától éreztem hogy a  szemhéjaim egyre nehezebbek lesznek végül teljesen lecsukódnak és az álmok mezeire léptem . Éreztem hogy a kocsi megáll majd fel kap valaki kinyitottam a szemem és Jimin cipelt a karjában be vitt a házba és le tett egy ágyra és be feküdt mellém hozzám bujt és át ölelt és cirógatni kezdte a hajam végöl addig addig csinálta míg újra vissza nem aludtam.

Reggel arra keltem hogy valaki nagyon szorít magához. Fogalmam sem volt ki lehet az de éreztem hogy valami nagyon szúrja a hátam és mivel elégé kíváncsi természet vagyok ezért meg fordultam hogy meg nézzem mi az . Hát ami ott fogadott elégé meglepett ugyan is Jimin szunyókált mellettem nyugodtan de még mindig nem hagyott a tudat hogy valami szúrja most már a hasam ezért oda tetem a kezem arra pontra ahol az az izé nyomot. Nos meg találtam csak nem éppen valami tárgy volt . Mikor hozzá értem jimin szemei kipattantak és engem kezdtek fürkészni .

-Én ..én sajnálom nem akartam- éreztem hogy az arcom ég na szép most tuti tiszta vörös az egész fejem szép volt Elen 

-Se..semmi baj 

-Én én most megyek 

Kipattantam az ágyból és ki a folyosóra és mivel nem tudtam hogy most merre menyek így azon gondolkoztam vajon ki szokott korábban felkelni háá meg is van.

-Jin hyung- kiáltatom el magam

-Itt vagyok- hallatszott a válasz nem csalódtam tudtam hogy ö fent lesz ezért a hang irányába battyogtam kislány módjára.  
-Jó reggelt 
-Jó reggelt felkeltél picur?
-Aha hogy hogy ilyen korán fent vagy Jin?
-Reggelit készítek
-Segíthetek?
-Persze gyere csak 
-De jó. Mit készítünk?
-Rántottá és salit 
-Oké akkor kezdjük is 
-Renben most viszont le ugrok pár dologért a boltba a salátához
-Rendben én addig neki látok a  rántottának
-Renben sietek
-Csak nyugodtan Jin
-Szia
-Szia  
Hallottam  hogy az ajtó  be csukódik és én el kezdtem előkészíteni a dolgokat a rántottához egy tál, egy serpenyő, olaj és tojás neki láttam az étel elkészítésének. Fel törtem a tojásokat és el kezdtem felverni Amíg én épp azon voltam hogy a tojást kelő képen felkeverjem  mikor éreztem egy kezet a derekam köré fonódni nagyon meg ijedtem de csak Jungkook volt az
-Nyugi húgi. Apáék keresnek  mit mondjak nekik?
-Azt  hogy nem tudod hol vagyok nem jelentkeztem nálad meg stb. oké ? Nem  akarok beszélni velük kérlek 
-Rendben húgi így lesz  megígérem szeretlek 
- Én is téged bátyus 
-Mi jót csinálsz húgi?
-Hát rántotta lesz és saláta Jin hyungal készítem el jó lesz ?
-Persze 
-Mi ez a jó illat ?-  megérkezés Jin és Jimin?
-Innen jön - kiáltottam vissza 
-Huuu ha egy egyszerű rántottádnak ilyen jó illata van mi van ha főzöl valami nehezebbet
-Hát nem is tudom. Tényleg jó illata van ?-néztem Jiminre 
-Aham nagyon 
-Ennek örülök Jin hyung álljunk neki mert van egy olyan érzésem hogy mindjárt meg érkezik a hordánk  
-Van benne valami- kezdet kuncogni
-Na látod- kuncogtam én is  
Viszonylag hamar készen lettünk mivel nem nekünk kellet megteríteni mert Jimin és Jungkook meg csinálta helyettünk is. Vajon ízleni fog nekik az étel? Na mind egy is gyorsan fel szaladtam át öltözni mert Jin hozott nekem ruhákat pontosabban vett.De nem éppen itthon mászkálósnak mondanám inkább elegáns egy kicsit ünnepélyes nem itthon lazítók típusú 

A ruha amit Jin vett nekem 

Fehér színe miatt kiemelte arcomat és barna kissé hullámos fürtjeim.Nagyon tetszett egy igazi hercegnőnek éreztem magam és nem egy kis cselédlánynak mint eddig. Azt hiszem most boldog voltam és el fogadtam azt aki vagyok boldog mert van egy bátyám de valami még mindig nem stimmel az az volt hogy a szüleimnek nem számitotam és csak egy plusz teherként néztek rám ez a boldogságom útjában állt egy kis időre mert egyszer majd úgysem törődöm majd ezzel de az tudom hogy nem mostanában lesz . 

-Elen készen vagy?-hallottam az ajtó mögül Jungkook hangját 

-Igen be jöhetsz

-Oké csak azért ak..... ohh hogy azt a jó istenit egy bombázó a húgom - el nevetem magam a kirohanásán de azért jól esett hogy így gondolja

-Hát köszönöm

-Nincs mit. Na gyere enni a többiek már tűkön ülnek vajon hogy nézel ki

-Igazán?

-Hát persze , Itt vagyunk fiúk

-Na vég...huha -mértek végig kicsit sem feltűnően Éreztem ahogy ég az arcom de nem amiatt hogy az az 5 fiú néz hanem az az egy Jimin szinte nyáladzott rám erre legkevésbé számitotam

-Tetszik?- törtem meg végül a csendet ezzel vissza rángatva a fiúkat a földre.
-Naná hogy -mondták egyszerre
-Egyébként miért kaptam ezt a ruhát? -fordultam Jinhez
-Háááát az úgy volt....
-Igen?
-Lenne egy kis feladatunk számodra
-Hallgatlak
-Nos mivel nem tudom hogy tudod-e Namjonnak elégé pénzesek a szülei.
-Igen térj a lényegre Jin
-Azt gondoltuk hogy ti majd Namjonal el játszotok egy szerepet Nami szülei kedvéért
-Milyen szerepről lenne szó?
-El kéne játszanod a barátnőjét
-Rendben
-Tényleg? - hallottam meg Namjon hangját
-Persze neked bármit BÁTYÓ
-HHH.. tudtommal én vagyok a bátyád -akadt fenn Jungkook
-Jaj te kis butus -kócoltam össze a haját
-Hey én vagyok az idősebb nekem kell ezt csinálni
-Jó na
-Elen ?- hallottam meg ismét jin hangját
-Igen?
-Lenne egy kis gond ugyanis Sugának és Jungkooknak is kéne pár
-Ohh ez minden?  Bizzátokrám  valamelyikőtöknél van egy teló?
-Tessék- nyújtotta  át a teloját jimin
-Köszönöm pár perc és jövök is
-Oké csak nyugodtan
Felrohantam a Jiminnel közös szobánkba és tárcsáztam a lányokat majd össze kapcsoltam a két hívást
-Mondjad Elen-szóltak bele egyszerre
-Szükségünk van rátok lányok kapjátok össze magatokat és csípjétek is ki smink meg stb mert egy gazdag család partijára megyünk csajok
-Jó én ott ragadtam le hogy szükségünk kik azok a mi?-
-Hát én Kim Namjon Min Yoon Gi és Jeon Jeon Guk
-Várj te az iskola sztárjairól beszélsz akikért mi oda vagyunk?
-Naná
-Huha mit vegyek fel mit vesz fel vajon Jungkook
-Várj egy picit meg kérdezem ...Bátyó-üvöltöttem el magam
-Mondja- jött be a szobába
-Mit veszel fel a partyra
-Szmokingot kis butus
-Ohh akkor köszi ...Hallottad  Domi?
-Várj te Domival beszélsz a barátnőddel
-Aha Miért? Nem szabad?
-De csak anyáék is ott lesznek
-Igen és?
-Hát izé semmi
-Na jó ezt később még meg beszéljük bátyó
-Oké akkor én mentem készülődni
-Oké sietünk..Na hol tartotok csajok?
-Mindjárt készen vagyunk egyébként miért hívtad Kookot bátyusnak?
-Mert a bátyám
-Miiii?
-Ezt most nehéz lenne de majd a partin mesélek ja és ha kérdezik Domi te Jungkook barátnöje vagy Bogi te pedig Sugarré
-Sugar? Ez most komoly?-hallotam az unnim hangján hogy mosolyog
-Aha miért nem tetszik?
-Dehogynem nagyon is
- Remek akkor 10 perc múlva ott leszünk
-Rendben  sziasztok
-Sziasztok
Gyorsan le rohantam a fiúkhoz
-Gond megoldva 10 percmúlva a lányokért kell mennünk.
-Oké
Az a tíz perc hamar lement egyszer csak azon kapom magam hogy a lányoknál vagyunk mind a keten gyönyörűek voltak.

Domi és a ruhája

Domi nagyon szép volt már értem miért kérdezte hogy Jungkook miben megy

De nem maradt el ettől Bogi sem, a ruhája hasonlított az enyémhez de valamiben más volt 

Bogi és a  ruhája 

Gyorsan be szálltak a kocsiba és indultunk is a partyra. Őszintén nagyon izgatott voltam már csak azért is mert Namjon barátnőjének kell ki adnom magam kíváncsi vagyok  tetszek e a szüleinek.Amint oda értünk Namjon meg fogta a kezem ugyan ez volt a többi párosnál is nagyon jól néznek ki együtt  Namjonal előre mentünk hogy külön be mutasson a szüleinek és mikor a szülei megláttak mosolyogva jöttek közelebb
-Jó napot kívánok. A nevem Kim Hyuna Elena Nami barátnője vagyok
-Jaj mi örülünk hogy meg ismerhetünk. Jaj kicsim nem is mondtad hogy ilyen szép
-Köszönöm
-Nos nyugodtan vezesd a kis hölgyet körül addig mi fogadjuk a többi vendéget jó szórakozást
-Köszönjük meg lesz apa
És el mentek mi meg még a távolodó alakjukat néztük végül körbe néztem és bár ne tetem volna úgyan is anyit láttam hogy jimin épp nyalja és falja azt a ribancot. De várjunk csak miért érzek féltékenységet és miért érzek dühöt? Talán áhh az nem lehet vagy mégis beleszeretem Jiminbe

Night Life 5. rész Vajon minden jobb lesz így?

-Apa ??
-Igen?
-Szeretném megismerni a nagyapám kérlek
-Rendben kicsim de csak akkor ha mi is ott leszünk
-Rendben 
El indultunk egy gyönyörű kocsival addig addig mentünk míg egy óriási nagy házhoz nem értünk. Mikor be hajtottunk az ajtó előtt meg álltunk a kocsival és az ajtó előtt egy idős férfi állt könnyes szemekkel. Vajon ö lenne a nagyapám ?



A kocsi megállt én bent maradtam egy  kicsit míg apa, anya és a nagyi vázolják a helyzetet. Vártam míg  apa jelez hogy mehetek. Addig is néztem a környezetet itt minden nagyon szép nagy ház, a házal összhangban nagy és rendezett minden a bokrok formára nyírtak. Ez az egész kép úgy festett akár csak egy kastély. Ahogy néztem a házat és a hozzá tartozó udvart külön állónak éreztem magam. Hiszen én nem úgy nevelkedtem hogy mindenem meg volt sőt még pénzesnek se mondanám magunkat anyával. Ez a ház egy kész palota és én egy cselédlány lennék mindössze benne nem egy hercegnő . 

A nagyiék háza 

Apa jelzett hogy mehetek. Ezért kiszálltam az az idős férfi aki minden bizonnyal a nagyapám jól végig mért . Elég ijesztő volt nagyon meg ijedtem hogy nem tetszem neki. Talán a ruhámmal van a gond?

A ruhám és én

Nem az nem lehet vagy mégis? Ajj kellett ez nekem .

-Szerbusz -rántót vissza a földre a lehetséges nagyapám 

-Üdvözlöm a nevem Kim Hyuna Elena örvendek a találkozásnak

-Én szint úgy kis lányom

-Apa ö itt a lányom

-Remek végre össze hoztál egy kis lányt is nem csak fiút

-Fiút?

-Igen van egy bátyád

-Erről én mégis miért nem tudtam?

-Kicsim én...

-Igen hallgatlak apa

-Az öcséd neve Jeon Jeong Guk

-Jungkook?

-Igen így becézik ismered?

-Igen az osztály társam miért? 

-Ö a te iker testvéred

-A mim?- szaladt fel két oktávot a hangom

-Az iker testvéred kicsim emlékszel amikor kicsi voltál mindig hiányoltál valakit?

-Igen Miért?Mire célzol anya?

-Arra hogy ö előbb született ezért öt előbb ki vitték apádhoz és a nagyszüleidhez 

-Igen?

-És azt senki nem tudta hogy ikreket várok 

-Ezek szerint én egy véletlen vagyok aki szét választatta a családot igaz?

-Nem kicsim nem igaz

-De igen ne magyarázd el nekem hiszen épp az előbb céloztál rá anya .

Könnyes szemmel fordítódtam hátat és futottam el de fogalmam sincs hova menyek . De talán van egy megoldásom. Gyorsan előkaptam a telefonom és tárcsáztam Namjont azt mondta vigyáznak rám hát most tegyék is meg szükségem van rájuk

-Halo ki az?-szolt bele kissé rekedtes hangon

-Namjon -ennyit bírtam ki mondani hangos zokogásba kezdtem

-Elen te vagy az?

-I...Igen- dadogtam még mindig a sírástól

-Mi a baj? Miért sírsz ? Hol vagy most ?

-Én épp Szöul központjában a plázánál 

-Azonnal oda megyünk

-Oké. Mond csak Namjon Jungkook veletek van?

-Igen miért?

-Be..beszélnem kell vele 

-Oké két perc ott vagyunk

-Rendben várlak titeket

Letettem a telefonom és csak meredtem magam elé és magamba zuhantam a könnyeim még mindig utat törtek maguknak . Szóval most ott tartunk hogy én anno még szétrángattam egy családot a puszta megszületésemmel. Szörnyű ember vagyok , retentö egy szörnyeteg. Annyit mondogattam ez magamnak hogy észre sem vettem hogy hét szempár figyeli minden mozdulatom. Majd éreztem egy kart a vállamon rá néztem az illetőre és jungkook volt az
-Minden rendben Elen?
-Te te tudtad hogy mi?
-Hogy a bátyád vagyok? Igen tudtam apa titokban mindig el vitt hozzád mikor nem figyeltél. így távolból néztem ahogy a barátaiddal játszol vidáman.
-Sa..sajnálom- kezdtem újra sírni
-Ugyan mit  húgi?
-Mi..Miattam szakadt szét a családod talán jobb is lett volna ha halva születek
-Ne beszélj hülyeségeket akkor most egyedül lenék de nem te itt vagy velem egyedül te vagy a biztos pont az életemben
-Én én szeretlek bátyó-öleltem meg ö is meg ölelt és jó szorosan tartott mintha bármelyik pillanatban el vénének tőle.
-Khmm - köszörülte meg a torkát Jimin - csak én  nem értek semmit ? Minek ölelgetik egymást?
Jungkookra néztem és é is rám majd a még mindig értetlen Jiminhez fordult
-Jimin Elen a húgom
-Mi van?
-Jól hallottad a húga vagyok
-És ..és mióta?-na ennél a kérdésnél tört ki belőlem a nevetés . Jungkook meg ölelt és együtt nevetünk az egészen
-Nem gondolod hogy ez hülye kérdés volt Jimin? Ha Elena a húgom szerintem azóta lehet az amióta megszületett
-Jó de én nem így értem ti egy idősek vagytok nem?
-De és épp ezért vagyunk ikrek Jungkookal
-Jól beszélsz húgi
-Tudom bratyó
-Maradjunk a bátyusnál az inkább jobban illik hozzád húgica
-Oké. De még mindig van itt egy kérdés
-És mi -nézett rám kíváncsian
-Hol fogok aludni? Mert hogy haza biztos hogy nem megyek
-Te kis buta majd nálunk majd velem oké?
-Aha bátyó De ti együtt laktok?
-Igen. El költöztem otthonról már rég és be költöztem a fiúkhoz
-Értem akkor induljunk. Minél előbb oda  akarok érni hogy fözhesek  nektek valami finomat
-Te tudsz főzni?- csillant fel Jin szeme
-Naná hogy mit gondolsz
-Juj akkor együtt fogok végre valakivel főzni
-De nem is  akárkivel a nagy Elena séffel -kook kuncogott egy kicsit a mondatomon majd el kezdett terelni engem egy fekete kis buszhoz
-Ezzel megyünk?
-Aha jó lesz?
-Naná
Az út további részén nem beszéltünk mindenki csendben ült én Jimin és Jungkook között foglaltam helyet. A kocsi haladt és lágy ringásától éreztem hogy a  szemhéjaim egyre nehezebbek lesznek végül teljesen lecsukódnak és az álmok mezeire léptem . Éreztem hogy a kocsi megáll majd fel kap valaki kinyitottam a szemem és Jimin cipelt a karjában be vitt a házba és le tett egy ágyra és be feküdt mellém hozzám bujt és át ölelt és cirógatni kezdte a hajam végöl addig addig csinálta míg újra vissza nem aludtam.

Night Life 4.rész Miért most?

-V??????
-V - mondta egy nagy bólintás kíséretében. Én közel mentem V-hez majd mélyen a szemébe néztem 
-Nem tűnik elég hülyének az egy szótagos nevekhez
-Tessék??-Háborodott fel V
-Tévedtem mégis- Mondtam komolyan Naminak . Aki ha mondhatjuk úgy majd meg fulatt a nevetéstől a 6 fiúval együtt 
-Hey te csak ne neves Sugárka mert a végén még minden túl cukros lesz 
Ezen aztán szakadtak mondhatom . Nem bírták abba hagyni még akkor sem mikor anya lépett be egy idegen férfival Vajon ki ö ?




-Sziasztok-Köszönt mély karcos hangján az az idegen
-Helloooo? -nyujtotam el
-Kicsim beszélhetnénk hatszemközt?-valamitől anya nagyon ideges . Mi lehet a baj?
-Persze anya de mi a baj?
-Csak gyere velünk-mondta láttam rajta hogy valami miatt nagyon feszült ezért hát egy szó nélkül mentem utánuk. Az egyik irodába vezetek majd mikor be értünk be zárták az ajtót.
-Na jó anya nagyon meg ijesztesz mi a baj mi ilyen fontos hogy próba közben zavarsz?
-Kicsim be kell mutatnom neked a mellettem álló férfit aki mostantól fontos szerepet fog játszani az életedben .
-De mégis ki ö anya?
-Ö....Ö az apád Elen-lesokkoltam de teljesen mit is mondott anyu? Hogy ki ö nekem?
-Nem az nem lehet az én apám rohadtul nem törődik velem se veled Miért épp pont most jelenne meg?-kiabáltam
-Kicsim ez az igazság ö itt az apád és látni akar nem tilthatom meg tőled az apád.
-Mi van akkor hogyha nem akarom megismerni öt? 
-Elena kicsim én meg akarlak ismerni
-Te ne szólj hozzám Ha akartál volna akkor megismertél volna mikor megszülettem nem kellet volna ott hagynod minket
-Nem tehetem mást
-Mondj valami nyomos okot hogy ezt tetted
-Titeket védtem
-Mégis mitől? Hmmm?
-Az apám egy maffia banda vezetője mikor meg tudta hogy anyád terhes nem hagyta élni ezért azt hazudtuk hogy a baba meghalt születés közben hogy megvédjünk . De nem rég megtudta hogy mégis élsz és ráadásul lány vagy akkor el kezdet kerestetni ezért vannak a fiúk veled .
-Ez igaz anya?
-Igen kicsim
-Akkor ...- meg öleltem apát és sírni kezdtem
-Jaj kicsim ne sírj tudom hogy nagyon rossz volt nélkülem de most már itt vagyok és vigyázok rátok rendben?
-Igen apa
-Jaj ha tudnád mióta várom hogy ezt mond nekem kicsim
-Tudom 19 éve- nevetem el magam 
-Na mutasd meg kicsim mit is tudsz irány táncolni
-Rendben apu
Be mentünk a táncteremben és meg mutattam apunak és anyunak az új koreot amit készíttetünk számomra. 
-Ez igen anya lánya - hitetlenkedett apa utána
-Ugyan sokkal jobb nálam -Dicsért tovább anyu
-Sokkal jobb az unokám mint hitem- jött be egy idős hölgy illedelmes létemre meghajoltam. Anyu mindig azt mondja "Légy udvarias az idősekkel kicsim"
-Jó napot a nevem Kim Hyuna Elena örvendek a találkozásnak asszonyom- anyu szemei csak úgy csillogtak a büszkeségtől ahogy apunak is 
-És még udvarias is nem értelek fiam miért titkoltad el ölem az egyetlen kislány unokám?
-Te is tudod anya
-Fiam apád nem akar rosszat  csak meg akarja ismerni öt . Nem tudod mióta akarunk egy kis lányt erre meg kapjuk és te eltiltod tőlünk
-Elnézést de én még mindig nem értek semmit 
-Kicsim had mutassam be neked a nagymamád Park Naeun
-Szerbusz életem én vagyok a nagyid-mosolygott kedvesen rám . A szemeim meg teltek könnyekkel néhány csepp ki is szabadult nagyon boldogá  tett hogy egy egész lehetek végre .
-Jaj édesem minden rendben ne sírj egy ilyen vén asszony miatt mint én -ölelt meg a nagyim
-Szeretlek nagyi -mondtam neki 
-Én is gyönyörűm
-Apa ??
-Igen?
-Szeretném megismerni a nagyapám kérlek
-Rendben kicsim de csak akkor ha mi is ott leszünk
-Rendben 
El indultunk egy gyönyörű kocsival addig addig mentünk míg egy óriási nagy házhoz nem értünk. Mikor be hajtottunk az ajtó előtt meg álltunk a kocsival és az ajtó előtt egy idős férfi állt könnyes szemekkel. Vajon ö lenne a nagyapám ?